Az utólagos hangszigetelés lehetőségei – Léghangok és testhangok
Egy teljes körű lakásfelújítás során felmerülhet az utólagos hangszigetelés kérdése is, főként akkor, ha korábban erre a szempontra nem figyeltünk, panellakásban élünk, vagy régi ház felújítására adtuk a fejünket. Minden esetben gondolni kell a falak, a padló, a mennyezet és a nyílászárók szigetelésének lehetőségére.
Mikor szükséges az utólagos hangszigetelés? – A zaj forrása
Otthonunkban egyre nagyobb kincsként tekintünk a csendre, amelynek biztosítása – úgy tűnik – sok esetben számos kihívás elé állít bennünket. Az utcai forgalom beszűrődő zaja, a szomszéd hangoskodása, a felettünk lakó gyerekek és a kutyák talpainak dübörgése, valamint a repülők, vonatok és más külső zajok szűrése elsődleges szempont a nyugalmunk megőrzése érdekében.
Vajon milyen zajforrás esetén segít bennünket az utólagos hangszigetelés? Milyen megoldási lehetőségek közül választhatunk?
Az utólagos hangszigetelés összetett feladat, a zajok csillapítására több technika és alapanyag áll rendelkezésünkre. Nehezíti a dolgunkat, hogy hangszigeteléskor ideális esetben a szigetelés a hangforrás felőli oldalra kerülne, de ez sajnos sok esetben egyáltalán nem opció. Mi tehetünk?
A hangforrás típusa és a zaj erőssége
Azonosítanunk kell a hangforrás típusát és a zaj erősségét ahhoz, hogy a megfelelő hangszigetelést kialakíthassuk. Mindenképpen kérjük szakember segítségét abban, hogy az adott hangforrást milyen felületek továbbítják.
A levegőben terjedő hangok esetében a zajforrás által keltett hang közvetlenül a levegő közvetítésével jut az emberi fülbe. Levegőben terjedő hang például a zenét túl hangosan hallgató kamasz fiú, a kintről beszűrődő hangos utca zaja, vagy a kutyaugatás.
Testhang esetében a hangátadás először egy szilárd tárgyon keresztül történik. A tárgyban rezgések keletkeznek, ezek léghangként terjednek tovább. Bonyolultabb a dolgunk, ha a zajt az épület szerkezete – a falak, a vasbeton gerendák, a padló – is továbbítja, erre példa a lépések zaja, a liftajtó becsapódása, és a falban szaladó vízvezeték. Itt a hang fizikai útját kell megszakítanunk.
Utólagos hangszigetelés – Falak, padló, mennyezet, és nyílászárók
Több lehetőség is van az utólagos hangszigetelés biztosítására. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
A falak hangszigetelése: Az egyik út lehet a falak hangszigetelésére, ha előtétfalat alkalmazunk, ám sajnos ennek nagy a helyigénye, hiszen akár 8-10 cm-t is elvehet a térből. A tartóelemek közé üveg- vagy kőzetgyapot kerül, amit a gipszkarton természetesen el fog takarni. Egy másik út, ha modern hangszigetelő paneleket vásárolunk, amelyek a felhelyezéssel sem raknak túl nagy terhet a vállunkra.
A mennyezet és a padló szigetelése
Ahogyan már korábban írtuk, ideális esetben a hangforrás felőli oldalon kellene elhelyezni a szigetelőelemeket. Annyi bizonyos, hogy a megfelelő padlószigetelés a lentről felszűrődő hangokat is tompítja, valamint az általunk keltett lépéshangokat is elnyeli. Ezek a szigetelések szinte minden burkolat típus alá bekerülhetnek, vastagságuk eltérő lehet.
A mennyezet szigetelésére akkor van szükség, ha a léghangokat szeretnénk tompítani. Így javul a helyiség akusztikája is.
A nyílászárók hangszigetelése
A lakásfelújítás során a nyílászárók cseréjére is sor kerül majd? Mielőtt megvásárolnánk a nekünk tetsző nyílászárókat, fontos, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a kiválasztott ablakoknak és ajtóknak milyen a hangszigetelő képessége.
Utólagos hangszigetelés esetén választhatunk hangszigetelő ablaküveget, míg az ajtók esetben a tokot, illetve a lap és a tok találkozási pontjait is szigeteltethetjük.
Bízzuk a szakemberre a feladatot!
Remek döntés, ha a hangszigetelés kérdését a teljes körű lakásfelújítás során a generálkivitelezőre bízzuk. Ennek több oka is van, az egyik, hogy rutinos eligazodik a különböző technikák között, ráadásul olyan tanácsokkal szolgálhat, amire laikusként aligha gondolnánk.
